A pesszimista a sötétséget látja az alagútban, az optimista a fényt az alagút végén, a realista a közelgő vonat lámpáit, a mozdonyvezető pedig három idiótát a síneken.
-Ismeretlen szerző-
Te melyik vagy a fentebb bemutatott négy személy közül? Persze, mindannyian a mozdonyvezetőt választjuk, de a valóságban az emberek nagy többsége hajlik a pesszimizmusra. Ez különösen jellemző azokra, akik rendszeresen sportolnak és figyelnek az étrendjükre is. Kitartani egyedzésterv mellett nem könnyű, így az emberek egyszerűen csak feladják a fitneszt, mert nem érik el rövid idő alatt a kívánt alakot vagy éppen súlyt. Erre a legegyszerűbb magyarázat, hogy már a kezdetek kezdetén rossz célokat tűznek ki maguk elé.
Szokásunk elfeledni a valóságot, amikor jövőnket tervezzük. Hirtelen megfeledkezünk olyan apróságokról, hogy a mindennapokban ritkán szoktak a dolgok terv szerint menni. Másik nagy hiba, amit sokszor elkövetünk, a következetlenég. Hányszor határoztad el magadban, hogy holnaptól minden nap eljársz a konditerembe és nem eszel gyorskaját? Ha a válasz több, mint egy, akkor máris beleestél a következetlenség hibájába.
Nincs semmi gond azzal, ha elbuksz a céljaid elérése előtt. Minden ember elbukik néha. Ami erőssé tesz, az a lelkierő, ami arra sarkall, hogy újrakezd a fitneszt új -ezúttal reális- célokkal. Mielőtt viszont nekikezdenél az egésznek, vess egy pillantást a célokra. Gondolkodj logikusan! Ha több hónapja nem edzettél semmit sem, akkor az a kétszáz fekvőtámasz, heti négy intenzív kardio edzés és 1500 napi kalóriára letolt diéta enyhén szólva is lehetetlen, bármennyire jól is hangzik. Persze, egy tökéletes világban, ahol minden a terv szerint történik és Te is kifogyhatatlan energiával és türelemmel rendelkezel, nem lenne elérhetetlen ez a finteszterv, de az ilyen világot hagyjuk meg a Barbie babákkal készült filmeket gyártó cégeknek.
Mielőtt azonban rátérnénk arra, hogyan tervezz sikeres jövőt magadnak, definiálnunk kell a realisztikus célt. Realisztikus céloknak nevezzük azokat, amiket a jelenből következtetve állítasz magad elé. Például: tegyük fel, hogy átlagosan 30 szabályos fekvőtámaszt tudsz kinyomni, mielőtt elkezdenéd feljebb és feljebb tolni a fenekedet és nem ereszkedsz le addig, míg a karod vízszintes nem lesz. Melyik a reális cél ilyenkor:
- Következő héten már 70 fekvőtámaszt csinálsz
- Következő héten már 35 fekvőtámaszt csinálsz
Ha a második opciót választottad, akkor pontosan érted miről szól ez a cikk. Természetesen a hetven szebb szám, mint a harminc vagy a harmincöt, de csak azért, mert még nem vagy ennyire erős, pár hónap múlva már lehetsz. A különbség az optimizmus és a realisztikus célok között önmagad ismerete.
Az optimizmust tehát már kiszűrted, ideje új célokat kitűzni! Maradjuk az előző példa számainál. Azt már tudjuk, hogy harminc fekvőtámasz a maximumod és hetvenet szeretnél elérni. Természetesen az izomzatod nem tud egy hét alatt ennyit fejlődni. A sérülések és túlterheltség elkerülése érdekében csinálj harmincöt fekvőtámaszt a következő héten. A második héten negyvenet, és így tovább. Hidd el, seperc alatt el fogod érni a hetvenes számot! Ne feledd, hogy a fizikális egészséged a legfontosabb, így mindig hallgatnod kell a testedre. Lehet két héten át kell majd negyvenöt fekvőtámaszt lenyomnod, cserébe viszont nem fogsz húzódást szenvedni és a későbbiekben sem lesz túlterheltségből adódó gondod.
Légy pesszimista, optimista, realista vagy mozdonyvezető, a megfelelően kitűzött célok segítségével idővel bármit elérhetsz! A kitartásod mögött is a motiváció áll, így ha ezzel támadna problémád, kukkants bele előző heti cikkünkbe, amiben a motivációt és hiányát boncolgattuk.
